ThomyX - Like Maybe

  "Tom még korán reggel lemosta magáról a tetkókat. Tényleg röhejesen nézett ki velük, de pár perc után már egyenesen vadítónak találtam. Bill kitalálta, hogy Franciaországba akar utazni, de közöltük vele, hogy a sarki boltig lusta elmenni, akkor miért menne Franciaországba. Reggeli közben Tom felejthetetlen éjszakát ígért nekem, ami rendesen feltüzelt. A nap nagy részében Bill-nek segítettem sütni-főzni, a fejébe vette, hogy ő is meg akar tanulni. A főztje mint az egérguano, bár azt sem ettem még soha. De, hogy valami jó is legyen...az egyik postaládába hajított katalógusból kinéztünk egy kis vállalatot, akik kevés pénzért is építenek nekünk medencét a kertbe. Kihívtuk őket, Tom és Bill már a kacsás úszógumival álltak az ásás mellett, mire közölték, hogy Róma sem egy nap alatt épült, a medence sem fog. Erre kicsit lecsüggedtek, én és Kate pedig úgy döntöttünk, hastáncolunk a fiúknak vigasztalásul. Az ámulat inkább röhögésbe ment át, a derekunk amatőr forgatása leginkább az alkohollal lelocsolt földigilisztára emlékeztette őket. Mondtuk, hogy ha olyan okosak, miért nem lejtenek nekünk egy igényes sztriptíz showt, mire azt mondták, velük úgyis minden perc vadító és erotikus.
Bár ebben tényleg volt valami...na. Délben Tom megmarkolta a combomat, és azt súgta a fülembe, hogy felejthetetlen éjszakánk lesz. Már tényleg alig várom...ahogy rámnéz, ahogyan megnyalja a szája szélét...
Bill-ék elmentek a kék osztriga étterembe (hehe, csak viccelek), szóval elmentek a Passion (szenvedély) étterem és hotelbe, úgy gondolom nem csak szimpla vacsi lesz ott...kár, hogy Tom nem romantikus. Nála az izzadt zoknijával való ágyhoz kötözés számít romantikus pillanatnak. Persze el sem tudnék képzelni másik Tom-ot...ő így perfekt ahogy van."
Tom és Caroline vacsorája csendes volt...vagyis csak úgy kezdődött.
-Bill-ék nincsenek itthon... -vigyorgott Tom, miközben még egy adag sült krumplit betömött.
-Igen...miénk a ház. -pirult el Caroline. Ő rántott húst majszolt.
Tom egy ravasz mosollyal Caroline szemébe nézett, majd lassan végignyalta alsó ajkát. Minden ott maradt sószemet a nyelvére vett, majd egy halk cuppannással mind elolvadtak azon a nyelven, amit Caroline már nagyon a szájában szeretett volna érezni.
A lány hasa görcsölni kezdett az izgalomtól, így keresztbe tette a lábait. Tom csak vad, kívánkozó szemekkel pislogott a lány felé.
Caroline lassan jobb kezével átkarolta Tom nyakát, közelebb csúszott, majd bal kezével lehúzta Tom idegesítő sapkáját, és a fiú vastag fürtjeibe túrt ujjaival.
Ajkát lassan Tom-éhoz érintette, aki lassan átcsúsztatta forró nyelvét a lány nyelvéhez, és nyelvük apró mozdulataival izgatták egymást. Caroline nem tudott díványhoz tapasztott kezekkel ülni, inkább Tom nyakába, majd vállába martak, aki rezzenéstelen arccal folytatta az elkezdett csókot. Tom kezei a lány melleire csúsztak, aki kivételesen mindezt engedte. Pár percnyi bemelegítő csók után Caroline izgatottan Tom alsó ajkába harapott, majd a fiú hátát dörzsölte. Kezei egyenesen az XXL-es póló végéig kígyóztak, ahol belemarkolt az idegesítő fekete rongydarab végébe, és gyengéden, apró simogatásokkal lehúzta, majd a szoba távoli sarkába hajította. Tom kényelmesen hanyattfeküdt a fehér díványon, hagyván, hogy Caroline a combjaira üljön, aki Tom ajkairól áttért inkább a nyakára. Nyelvével Tom nyakának minden egyes részét végigizgatta, majd a fiú meztelen vállába harapott, aki apró szisszenéssel reagált rá. Caroline folytatta. Végigcsókolta Tom mellkasának minden egyes négyzetcentijét, itt-ott egy erősebb harapással kísérve, kezeivel pedig közben Tom vállait és felkarját markolta. Tom sem bírta tovább, egy erőteljes rántással eltávolította a lány blúzát, majd magához préselte Caroline-t, aki kifejezetten élvezte, ahogyan Tom felsőteste az övéhez simul. A fiú sem hagyhatta csókolatlanul Caroline mellkasát, így ő is aktivizálta magát, Caroline pedig Tom hátának karmolgatásával és halk sóhajaival reagált erre.
Caroline a díványhoz lökte Tom-ot, megnyalta a száját, majd kigombolta Tom világoskék farmerét, ami alatt már valami rettenetesen duzzadt, majd egy rántással a farmer is a földön landolt. Tom kék boxere világított a szoba homályában, felfelé kukucskáló férfiassága pedig mint a villanyoszlop, úgy hajolt az égbe. Caroline lassan letolta magáról rövid farmerszoknyáját, és elővillantotta vörös tangáját, melyre Tom még "magasabbra nőtt".
A lány most Tom egész testét végigkísérte nyelvével: a köldökétől egészen a nyakáig, ahol Tom már az ég felé meredő fejtartással próbálta hosszabbá tenni barátnője nyelvének útját.
Caroline lassan benyúlt a kék boxer alá, megmarkolva egy kemény, vastag és hosszú testrészt, mire Tom apró nyögéssel válaszolt. A kék boxer hamarosan szintén a földre került egy apró csúsztatással, Caroline pedig saját melltartóját és tangáját is eltávolította a helyszínről.
Tom átvette a domináns szerepet és a lány fölé hajolt, egy pillanattal később pedig behatolt Caroline pár hónappal azelőtt még tiltott zónájába. A lány halk sóhajokkal nyugtázta Tom cselekedetét, aki apró fel-le mozgásokkal Caroline-t hangosabb nyögésekre kényszerítette, mígnem maga Tom homloka is gyöngyözni kezdett. A lámpát Caroline kapkodó kezeivel kirántotta a konnektorból. A sötétségben Tom még erősebben préselte testét a lányéhoz, dereka még szaporábban járt, míg végül egyre hangosabb üvöltéssel a csúcsra nem jutott. A csúcson az állkapcsa is majdnem kiakadt, akaratlanul is hatalmas ordítás hagyta el a száját, majd lihegve és izzadtan tovább folytatta mindaddig, míg Caroline sem produkált hasonló reakciókat.
Ezután Tom köhögve átdobta magát a dívánnyal szemben elhelyezkedő franciaágyra, ahová szerelme is követte. Caroline óvatosan Tom mellkasára emelte a fejét, akinek zihálása miatt ez szaporán fel-le járt, a lány kivörösödött fejével együtt. Alkalmanként apró csókot adott a gyöngyöző, napbarnított mellkasra, majd pár perc múlva álomba szenderült.
Tom még pár percig halvány mosollyal figyelte Caroline nyugodt arcát, majd őt is elnyomta az álom.
  "Az álmunkat a bejárati ajtón berontó Bill és Kate zavarta meg. Bill félmeztelen volt (de még a slicce is le volt húzva), Kate pedig egy üveg vörösbort szorongatott a kezében. Tom jobbnak látta, ha nem megyünk le hozzájuk, így inkább bezárkóztunk. Inkább símaszkos rablósat játszottunk. Tom felhúzott egy símaszkot, mellé pedig semmi ruhát, úgy pakolt meg. Ha jól számolom, az éjszaka folyamán háromszor szexeltünk, ezek közül a legelső volt a legérzelmesebb, a többi már csak futódugás volt.
Eddig nem vettem észre, de a legutóbbi strandolás és az erőben való túrázás óta a bőre kellemesen lebarnult. Nem volt az a tipikus csoki, de nagyon jól állt neki a halvány lebarnulás. Fogalmam sincs hogyan csinálta, de még a hosszabbik fele is pont ugyanolyan színű volt..."
A reggeli órákban Caroline kelt fel először, magára húzta fekete színű macskás, ujjatlan felsőjét, körülbelül combjának feléig érő apró farmer miniszoknyát amelyben egy vörös színű öv volt, valamint egy itt-ott lyukas neccharisnyát. Tudta, hogy ezzel kicsit ribancos képet jelenít meg, de azt is tudta, hogy Tom meg fog őrülni érte. A combjai még mindig sajogtak az éjszakától - ennyiszer egyetlen este alatt még sosem csinálta. Még csak négy óra volt. A holdfény még beszűrődött, ezzel megvilágítva Tom kimerült testét. Caroline egy karosszékbe ült és kívánkozó szemekkel bámulta szerelmét. Később az ölébe vette a laptopját, és pötyögni kezdett rajta. A csendet Kate zavarta meg, aki benyitott a szobába. Pár percig ölbe tett kézzel csorgatta a nyálát a holdfény által megvilágított Tom-on, majd Caroline-hoz fordult.
-Hogyhogy ilyen korán fent vagy? -kérdezte.
-Nem igazán tudtam aludni.
-Hányszor csináltátok? -vigyorgott Kate.
-Háromszor...négyszer.
-Az apja faszát...és még mindig ágaskodik...nézd meg.
-Vedd le a szemed a pasimról! -nevetett halkan Caroline.
-Jól van na...mesélte Bill, hogy költözünk?
-Költözünk? Nem, nem említette. Hová? És mikor?
-Még ő sem tudja, de szeretne Miamiba költözni.
  "Összeszorult a gyomrom. Miami! Isteni az a város! Pálmás utak, reflektorfény, tengerpart, felhőkarcolók...Miami egy álom! Ahogy láttam a lelki szemeim előtt a gyönyörű eget, Tom egy pálma alatt csókol, mellettünk a homokos tengerpart...strandok mindenfelé, esti bulik, minden kivilágítva...alighanem Miami a világ legszebb helye. Úgy döntöttem, mindent megteszek annak érdekében, hogy odakerüljünk."
-Miami?! De hisz az isteni! -kiáltott fel Caroline.
-Tudom. De Florida kicsit messze van Kaliforniától.
-Repülővel nem! TOOOOM! -ugrott Caroline a meztelen fiúra.
Tom felriadt, reflexből majdnem ledobta a lányt az ágyról.
-Mi az?! Mennyi az idő?!
-Tooooom! Menjünk Miamiba!
-Jó, majd egyszer.
-De neeeem! Költözzünk oda! Bill is akarja!
-Dehát az Floridában van.
-De Miami a mennyország!
-Caroline, komolyan gondoltad, hogy emiatt felébresztesz? Ez úgysem megy egyről a kettőre.
-Jól van akkor aludj, te méregzsák! -mogolódott Caroline és intett Kate-nek, hogy jobb, ha távozik.
Kate elhagyta a szobát.
-Tigrisem... -simogatta Tom arcát a lány.
-Mondjad, kicsim. -nyögte álmosan Tom.
-Ugye tudod, hogy szeretlek?
-Caroline. Szerinted a hajnali négy óra tökéletes időpont egy költözés megvitatására?
-Ha szépen válaszolsz nekem akkor a még egy szép estésre számíthatsz.
Tom felült.
-Ó, mondd egyetlenem, mit szeretnél? -bókolt elég átlátszóan a rastaboy.
  "Megtárgyaltuk. Tom beleegyezett, hogy keresünk valami villát Miamiban, és ha úgy akarják az égiek is, akkor odaköltözünk. Leírhatatlanul boldog voltam, ráadásul Tom-nak kifejezetten tetszett az aznapi ruhaösszeállításom. Reggelinél észrevettük, hogy Bill-nek fehér pacák vannak a lábán (tudok tippelni, honnan származik), így belöktük a kádba, mire teljesen megsértődött. Tom ebéd közben megígérte, hogy elvisz engem étterembe, úgyis unja a saját főztjét, és ez nekem is romantikusan hatna. Ahogy pedig kiöltözött...fekete öltönyt húzott fekete nyakkendővel (még sosem láttam így, de istenien festett), és az idegesítő sapkái helyett egy szürke kendőt húzott a fejére, tincseit a vállára engedve. Ahh...ő az én hercegem! Az étterem isteni volt. Azt vártam, hogy talán Tom egyszercsak elém térdel és megkéri a kezemet, vagy a pezsgőspohárba rejti a gyűrűt, de ahogy láttam az arcán, esze ágában sem volt ilyeneket tenni. Hazamentünk taxival, otthon pedig a legnagyobb meglepetés várt: Bill közölte, hogy talált a neten egy jó helyet, méghozzá egy 240 négyzetméteres villát Miamiba!" 

To be continued...

  "Másnap bementem Tom-hoz. Már nem tetszett az a zavart vigyor az arcán, hozzáléptem és felpofoztam. Az arcához kapott és megkérdezte, miért kapta. Hát igen. Mielőtt bementem volna hozzá, az egyik nővér, aki mellesleg nagy keblekkel és csinos fenékkel lett megáldva, amikor kimondtam, hogy Tom Kaulitz-ot keresem, kitört belőle a sírás, és azt mondta, azelőtti éjjel lefeküdt Tom-mal, de nem az ő hibájából, hanem Tom kérésére. Ezt nem is volt nehéz elhinnem, ahogyan Tom-ot ismerem. Szóval felpofoztam és megkérdezte, miért kapta. Elmeséltem neki a nővérkés történetet, mire tagadott mindent. Egy pillanatig hezitáltam. Nem tudtam, kinek higyjek. Egy idegennek aki esetleg azért kavar, mert neki is tetszik Tom, vagy a szerelmemnek. A gondolkodásnak azonban vége lett, mikor megpillantottam a rúzsfoltokat Tom nyakán és mellkasán, és még ki tudja hol lehetett...végül fájdalmasan bevallotta, hogy igen, volt egy kis botlása. Az ajándékot, amit hoztam neki, azonnal megsemmisítettem, a csokitortát a fejéhez vágtam, Samy Deluxe legújabb lemezét pedig a térdemen törtem darabokra. Végül jó étvágyat kívántam neki és elmentem."
Tom bambán nézett az ajtó felé, mikor levakarta magáról a csokoládétortát. Hannah lépett be a terembe.
-Sajnálom, Tom. -hajtotta le a fejét. -Nem tudtam már elhallgatni.
-Menj innen. Tönkretetted az életemet.
-ÉN?! Csak azért, mert őszinte vagyok? Szóltam, hogy nem kellene, de erőszakos voltál! Gyűlöllek!
-Hannah, jó, sajnálom. Tényleg nem te tehetsz róla. Dehát olyan helyes vagyok, nem tehetek róla, hogy vonzom a nőket! Jut eszembe, kérsz csokitortát?
Ekkor Tom-on még egy pofon csattant, Hannah pedig kiviharzott a kórteremből.
Ezalatt Caroline busszal hazautazott, ahol inkább semmit sem mesélt az otthon ülő Kate-nek.
-Hogy van Tom? Jobban érzi magát? -kérdezte az éppen TV-t néző lány.
-Igen. És örült az ajándéknak. -bólintott Caroline.
-Reméljük lassan hazajöhet.
-Reméljük...hol van Bill?
-Elküldtem a boltba. Nem volt semmi a hűtőben. Ja, meg szóltam neki, hogy vegyen ilyen bigyót a medencébe alga ellen.
-Tablettát?
-Ja, igen. Tablettát. De már vagy háromnegyed órája elment.
-Biztosan nagy a sor, ne aggódj. Szerintem nem csalt meg téged egy eladónővel...
-Ez most hogyan jött ide?
-Ja, semmi. Szerinted a kórházi nővérek szépek?
-Te beteg vagy, Caroline. Feküdj le.
-Nem, inkább bekapok pár falat.
-Mit kapsz be?
-Ja, úgyértem bekapok pár falat sült halat.
Kate azonnal előkapta a mobilját és Bill-t tárcsázta.
-Igen? -szólt bele a fiú.
-Szia drágám, merre késel?
-Nagy a sor.
-Értem, azért hívlak, hogy vegyél egy doboz nyugtatót is a patikában. Caroline megbuggyant.
  "Szóval megbuggyantam...köszönöm."
-Miért?
-Össze-vissza beszél.
-Érdekes. Ez a tünet akkor fordul elő leginkább, mikor Tom megmutatja egy nőnek a farkát.
-Talán igazad van. Azért jobb, ha veszel. Itthon várlak, siess haza, szia!
Ezzel el is tette a mobilt.
Caroline a tenyerébe temette az arcát és sírt.
-Mi történt? Mi a baj? -nyugtatta Kate.
-Tom! Megcsalt! A kórházban lefeküdt a nővérrel! -zokogta az összetört szívű lány.
-Az a paraszt...egy nővérrel?
-Egy nővérrel! Mert neki nagy és széles feneke van, meg...műmellei!
-Tényleg?
-Nem...igazából minden szempontból tökéletes volt, de akkor sem hittem volna, hogy megcsal!
-Ismerhetnéd őt.
-Tönkretett mindent! Szerettem őt, de úgy tűnik ő mindig másra vágyott!
-Várj. Talán még van remény. Az előbb volt a TV-ben a 'Price of the truth' című vetélkedő. A lényege, hogy a játékostól kínos, magánéleti kérdéseket tesznek fel, amire válaszolnia kell, a hazugságvizsgáló pedig megmondja, hogy igazat mondott, vagy sem. Ráadásul pénzt is nyerhet vele!
-Azt nem...szívtelen barom! Simán felvállalja, hogy sosem szeretett, lejárat a TV-ben, és még pénzt is kap érte!
-Igazad van. Tom egy pöcs.
Bill is hazaért abban a pillanatban.
-Sziasztok, csajok. Mi a nagy dráma tárgya?
-A lükébbik feled lefeküdt egy kórházi nővérrel. -magyarázta a történteket Kate.
Ekkor a TV-ben egy érdekes reklám ment. "Irány a www.thomyx.blog.hu! Egy izgalmas blog a Kaulitz ikrekkel! Minden menő erre bukik, ugye te sem akarsz belőle kimaradni? A legfrissebb részek, interjú az íróval, minden ami kell! Látogasd meg te is!"
-Ugyan, ki az a hülye aki blogot írna rólunk? -nevetett Bill.
-Ja. -vigyorodott el Kate. -Kitalációkat írnak rólatok...és biztosan összehoznak téged és engem...
-Nem hiszem, hogy bárkinek ennyire kevés lenne az esze. -nevetett Bill.
-Meg...biztosan drámaivá teszik egy szenvedő lány naplóbejegyzéseivel amiben téged vagy Tom-ot istenítik...ááá nem bírom! -szenvedett a röhögőgörcstől Kate.
Caroline is elmosolyodott.
-Az a gyerek se lehet normális aki ilyen blogokat kitalál. -mosolygott Bill. -Na de mi volt Tom-mal?
-Lefeküdt a nővérrel. A kórházi nővérrel. -mesélte könnyes szemekkel Caroline.
-Tom egy pöcs. -fejtette ki a véleményét Bill.
-Én is ezt mondtam. -helyeselt Kate.
-Pedig azt hiszem holnap jön haza. -közölte Bill. -Azért adj neki még egy esélyt. Tudod milyen. Előbb cselekszik és utána gondolkodik. -folytatta.
-Talán igazad lehet.
  "Megfogadtam Bill tanácsát. Másnap Tom hazajött. Eléggé le volt törve, bár lehet, hogy csak előttem mutatta magát szomorúnak. A szemében még égett a láng, amiből kivettem, hogy kíván engem, meg akar érinteni, le akar vetkőztetni, csak nem mert. Félt, hogy a történtek után már elutasítanám a közeledését. Én pedig nem akartam hozzászólni, nehogy azt higyje, túl gyengéd és megbocsájtó vagyok. Azt akartam, hogy bocsánatot kérjen, de ő még ettől is tartott. Este ki kellett cserélni a hasán a fáslit. Mikor lehúztam a pólóját, hogy kicseréljem, nem tudtam ellenállni neki. A nyakába csimpaszkodtam, és vadul kezdtem csókolni. Éreztem, ahogy a hideg válla és mellkasa hozzám simul, így néha halk nyögések törtek elő belőlem, bár látszólag őt ezt nem zavarta. Hamarosan megszabadított a ruháimtól és fehérneműben kapaszkodtam tovább belé, rajta pedig egy szál ruha sem volt. Mikor el akarta volna kezdeni, jobb ötletem támadt. Az, hogy meghág, ismét annak a jele lett volna, hogy ő uralkodik, ő van felül, ő a felsőbbrendű. Így hanyattfektettem, a fülébe súgtam, hogy olyat kap, amit tőlem még nem kapott. Tovább csókolóztunk, majd mikor már úgy éreztem, hogy kellően feltüzeltem és élvezné akármit csinálok, orálisan is kielégítettem."
Tom az ágy közepén elterült. A résnyire kinyitott ablakon beáradó hűs levegő minden egyes porcikáján végigsuhant, így egész teste libabőrös lett. A levegőt egyre lassabban vette, míg végül egy lassú ütem ki nem alakult a kezdeti zihálásból. Néha-néha egy pillanta megborzongott a hidegben, ám figyelme inkább szerelmére irányult aki Tom-ot átkarolva, szorosan hozzábújva, halkan szuszogva aludt.
-Sosem akartalak megbántani. -suttogta Tom, majd elvigyorodott.
Caroline szótlan maradt.
-Úgyis olyan nagy farkam van...miért ne osztozhatna rajta több lány? -nevetgélt.
Apró ütést kapott homlokára.
-Tom, már megint pöcsködsz.
-Mit csinálok? Pöcsködök? Olyan szó mióta létezik?
-Amióta megtapasztaltam a negatív oldaladat is.
-Nekem olyan is van?
-Tom. Ne játszd a hülyét. Tudom, hogy tudsz érzékeny is lenni. Vagy csak előttem játszod meg és tényleg olyan hülye vagy, mint mutatod?
-Caroline, én érted bármire képes vagyok.
-Csak mondod...
-Én érted képes vagyok megváltozni...egy kicsit.
-Egy kicsit?
-Sajnálom, de teljes egészében már nem tudsz megváltoztatni. De veled örökké őszinte és kedves leszek.
-De nem akarom, hogy csak előttem játszd meg magad.
-Fogadj el olyannak, aki vagyok.
-Lehet...lehet, hogy hiányozna a régi Tom, ha megváltoznál. Ajj, Tom, olyan hideg a vállad.
-Akkor csukd be az ablakot.
Caroline becsukta az ablakot, majd Tom vállát kezdte csókolgatni.
-Hízhatnál egy kicsit, tigrisem. Olyan vézna vagy.
-Én? Nézd meg a kidolgozott izmaimat!
-Vadmacsekom, te örökké szexi leszel nekem, de egy kis hízás nem ártana.
-De nem akarok olyan dagadt lenni, mint Bill!
Caroline kínos nevetésbe kezdett.
-Hogy Bill kövér? Ne nevettess...ő a kórosan sovány kategóriába is tartozhatna.
-Nem baj. Akkor sem fogok többet zabálni. Így is eleget zabálok.
-Akkor csináltass tetkót. Jaj, olyan istenien festenél egy tetkóval...
-Soha. Az nem jön le. Majd vén tatakoromban meg a ráncos bőrömön lógjon a festék?
-Akkor most rosszalkodjunk kicsit. -mosolygott a lány, majd elővett különböző denevéres, napocskás, katicabogaras, lepkés és állatkás, lemosható tetoválásokat.
Tom vigyorogva figyelte a lány, aki hideg vizes szivaccsal az apró tetoválásokat felapplikálta Tom vállára, hátára, mellkasára, oldalára, és egyéb helyekre is. A feketeleves akkor jött, mikor Tom boxerben kisétált a konyhába, Bill pedig röhögőgörcsöt kapott.
Tom gonoszul Bill hasán lévő csillagra bökött, majd Bill nevetését próbálta utánozni.
-Tom, ezt komolyan gondoltad? -törölgette Bill a nevetés közben kicsordult könnyeit.
-Akarod látni, hogy hová került a kígyó?
-Kímélj meg. -komolyodott el Bill arca és inkább felszívódott.

To be continued...

  "Ahogy sejtettem. Tom ijesztett rám, és bár nem volt semmi baja, mégis megijedtem. Fogalmam sincs, hogy juthatott az eszébe a régi lány WC-be bújni, de azt hiszem nem is vagyok rá kíváncsi. Elmondtam neki, hogy Bill és Kate más keresik, és nagyon aggódtunk érte, de még ezt is poénosan fogadta. Ajj, képtelenség rá haragudni! Szorosan a testéhez simultam, a combjaimmal éreztem a nedves fürdőnadrágját, de nem zavart, a nyakába csimpaszkodtam, és javasoltam, hogy hagyjuk el a bűzös klotyót. Támogatta az ötletemet, és ölelkezve sántikáltunk el a medence széléig. Eszünkbe sem jutott Kate, aki kiszúrta a jelenetünket, és azonnal kijött a medencéből, hogy rendezze Tom-mal a számlát. Rettentően szégyelltem magam, amiért Tom-ot ilyen kellemetlen helyzetbe kevertem. Még Bill is csalódottan állt a medence közepén, kezében a sárga labdáját szorongatva, amivel pár pillanattal azelőtt még biztosan vidáman labdázott Kate-tel, akkor viszont csak Tom szégyentől vörös arcát és Kate mérges, kisírt szemeit láttam magam előtt. Arra gondoltam, az egész miattam van. Tönkreteszem más kapcsolatát, mert esetleg nekem is az a fiú tetszik, aki a másik lánynak. Kate nem egyszer felpofozta Tom-ot, aki némán tűrte, hiszen tudta, hogy most tényleg bűnös volt. Bár kicsit sajnáltam, mégis örültem, hogy még ha ilyen módon is, de kiderült az igazság. A mai jelszó: Chocolate syrup."
-Azok után, hogy a szemembe hazudtál, képes vagy csak annyit mondani, hogy sajnálod? -kiabált Kate a medence szélén.
-Hagyd, Kate. Az én hibám is. -szólalt meg Caroline kis idő múlva, Kate azonban ügyet sem vetett rá.
-Hagyd őket. -fogta meg Caroline vállát Bill, és a lánnyal besétált a medencébe.
-Miattam veszekednek. -szomorkodott a lány.
-Dehogy miattad. Tom miatt. Ő kezdett ki veled, nem?
-Állítsd le őket, kérlek. Nem bírom nézni.
-Hadd rendezzék le ők.
  "Késő délután úgy meglepődtem, ahogy még soha. Bill és Kate smároltak. Nem viccelek. Végül is örültem, hogy Bill mosolygott, hosszú idő után először láttam igazi mosolyt az arcán. Délután Tom lábaira ültem, néha megharapdáltam a nyakát, aztán bekentem testápolóval a hasát, a széles vállait, hmmm, és azt hiszem itt abba is hagyom, mielőtt el kellene mennem bugyit cserélni. Isteni ez a srác, én mondom. Amikor hazaértünk, Bill elbizonytalanított vacsora közben. Épp az érzelmeimet meséltem neki (megint) mikor közölte velem, hogy élvezzem ki azt a kis időt, míg Tom velem van. A 'kis' szó bántotta a fülemet, de nem hallgattam Bill-re. Az éjjel volt a nap legjobb része. Este elsétáltam Bill-el a non-stop 0-24 óráig nyitva tartó közértbe, és vettem egy karton Nesquik csokiszirupot. Éjjel felajánlottam Tom-nak mellette feküdve, hogy mi lenne, ha a ma este kicsit újítanánk. Örömmel fogadta. Elnézést, ha ezt kicsit részletesebbre sikerül leírnom, de minden pillanatára emlékszem, olyan csodás volt. Csókolózni kezdtünk, majd a hasára ültem. A két kezét a nyakamra tapasztottam, majd egészen a derekamig levezettem őket. A kezembe vettem egy tubus csokoládészirupot, majd mind a fél litert a mellkasára nyomtam, majd gyengéden az utolsó cseppig lenyalogattam. (Huh, kezdek pirulni.) Néha még a vállán is lefolyt egy-egy csepp, a lepedőre érkezve, Tom és a csokiszirup illatának keveredése pedig isteni volt, igyekeztem minél lassabban elfogyaztani a mellkasára csepegtetett édes trutymót, mikor nem bírt magával, felém mászott, a rajta végigcsurgó szirup egyenesen rám csöppent, melyet ő jóízűen elfogyasztott rólam, és végül megadta nekem azt, amire vágytam."
Reggel Tom sántikált ki álmosan a konyhába. Csokoládébarna szemei alatt hosszú karikák éktelenkedtek, rastái pedig lustán, tartás nélkül a vállaira omlottak. A hűtő felé vette az irányát, hogy nekilásson aznapi első étkezésének, mikor az egyik, nem messze lévő szoba ajtaján egy leginkább oroszlánhoz hasonlítható fej kandikált ki, majd hamarosan a bozontos fejhez tartozó többi testrész is megérkezett a konyhába.
-Jó reggelt. -köszönt Bill. -Uhh...te csokit ettél?
-Reggelt. Honnan veszed?
-Árad belőled a...csokoládéillat.
-Biztos az új tusfürdőm. -vigyorgott Tom. -Tudod, az AVON katalógusból amit mindig olyan csillogó szemekkel nézegetsz.
-Ha-ha. Ha nem tudnád, én csak Men's Health-et és Playboyt olvasok.
-Hogy szívemből szóljak, a legkevésbé sem érdekel, hogy mit olvasol. Hogy mi volt az a csókjelenet Kate-tel, az viszont annál inkább.
-Járunk.
-Ti. Jártok. Höh...
-Ne röhögj, nem mondhatod, hogy nem szép és nem kedves, ráadásul azt mondta, sokkal intelligensebb vagyok nálad.
-Szeretnéd. Csak szeretnéd. Na és mi lesz a nagy szerelmespár mai programja?
-Még nem tudom. -válaszolt Bill. -Miért, nektek?
-Bezárkózunk a szobába, DVD-zünk, miegymás...
-Bőven kérném kifejteni.
-Csokit nyal rólam.
-Csokit...áh, rejtély megoldva. -vigyorgott Bill büszkén, mire Tom a haját kezdte cibálni.
-Ki azokkal a perverz gondolatokkal a fejedből!
Hamarosan Caroline is a konyhába érkezett, aki rendeltetésszerűen Tom-hoz sétált és megölelte, mint egy plüssmackót.
-Szia kicsim. Felébredtél?
-Ühüm. -bólintott a lány, majd engedett az ölelésén. -De, Tom...a közös szexbe beiktatott újításokat nem azért csináljuk, hogy megoszd őket bárkivel is. -folytatta.
  "Még éreztem a számban a csokoládéízt. Na jó, a csoki mellett másnak az ízét is amit az éjszaka folyamán nyeltem...Vártam a délutánt. Kettesben Tom-mal, Bill-ék elmennek moziba, miénk a lakás... egyedül leszünk Tom-mal, jaj, említettem, hogy Bill-ék moziba mennek? És hogy csak kettesben leszünk Tom-mal? Ha a szexiség virágozna, Tom botanikus kertet hordana a fején."
-Ma ki főz? -kérdezte Bill körülbelül 11 órakor.
-Ha kell, főzök. -nyomott neki egy csókot Kate.
-És mit?
-Penne paradicsomos-tejszínes szósszal?
-Imádlak. -villant ki egy zavart mosoly Bill arcán.
-Csak legyen ehető... -nyögte Caroline.
  "Na jó, Kate mégsem főzött olyan szarul mint hittem, sőt, ebéd közben már szégyelltem a főzési képességeimet. Anya ebéd után felhívott, hogy megkérdezze, mit csinálok és hol vagyok, természetesen megnyugtattam, bő fél órányi duma után letehettem a telefont. Bill és Kate már délután kettőkor elhúztak, Tom-mal pedig csókolózva bezárkóztunk a szobába, és DVD-ztünk. Elsőként a 'We Are The Strange' című animációs filmet próbáltuk megnézni."
-Ez egy baromság. -állapította meg Caroline fél órányi nézés után.
-Nekem tetszik.
-Ajj, tigrisem, nézzünk mááást. Ez hülyeség, rondák benne a bábuk, véres és szar a zenéje.
Tom csalódottan vette ki a lemezt.
-Akkor mit nézzünk? -villant elő csábos mosolya.
Caroline belenyomta Tom kezébe a 'Macskafogó 2' névre hallgató filmet, majd azt nézték. A reakció jelenleg jobb volt, harsány nevetésben törtek ki negyedóránként, majd a film vége felé Tom megszólalt:
-Ez már jobban tetszik?
-Igen. -bújt közelebb a fiúhoz Caroline.
Egy pár perces csók után Tom pólója a földön landolt.
Caroline egyenesen Tom álla alá fúrta a fejét, és jobb kezével épp a fiú farmergombjával küzködött, mikor hallották, hogy nyílik a bejárati ajtó.
-Megjöttünk! -kiabált Bill.
-A francba, már meg is jöttek? Csak három óra telt el... -kapkodott Tom, majd végül kinyitotta a szobaajtót, hogy üdvözölje Bill-t és Kate-et.
-Jók voltatok míg nem voltunk itthon? -kérdezte Bill érdeklődve.
-Igen. -vágta rá Tom.
-Akkor kaptok nyalókát. -mosolygott Bill széles mosollyal, a következő pillanatban pedig vérző orral.
-Tom, ezt miért kellett? -vigyorgott Caroline.
-Dugja a nyalókát a...
-Jaj, szegééény Bill. -gyűlt a két lány Bill köré. Tetszett nekik, hogy Tom féltékenykedik.
-Jajjj, bevágtam az ajtófélfába a fejem! -színészkedett Tom.
-Mert béna vagy. -jegyezte meg Kate.
  "Tom este rapkoncertre vitt. Rengeteg sötétebb bőrű, fegyverrel lézengő embert láttam, így gondolom természetes, hogy meg voltam ijedve. Akkor egyenesen halálfélelem kerülgetett, mikor a koncert után a sötétben, egy csapat ilyen fiatal jött velünk szembe, nem szép szavakkal illetve Tom-ot, aki a kérésem ellenére visszaszólt nekik..."

To be continued...

  "Bill-t még aznap megtalálták és hazahozták. Könnyesen a nyakába borultam, és bár láttam, hogy még mindig remeg a félelemtől, mégis próbálta eljátszani, hogy semmi különös nem történt. Örültem, hogy újra láthattam, pár pillanatig még a halála is megfordult a fejemben. Tom mellett pedig isteni...
Mindig megnyugtat, ha kell. Bár kissé furcsállom, hogy még neki állt feljebb, mikor többre számítottam a szexnél, most pedig úgy viselkedik, mintha szeretne. Bill-el egyre többet beszélgetünk, olyan dolgokról is, amiket Tom nem érthetne meg. A rablásos eset után azonban olyan történt, amire nem számítottam. És nem is mertem rá számítani, de megtörtént. A mai jelszó: F*ck Tom."
Caroline épp Bill szobájában ült és beszélgettek, mikor mintha egy égi sugallat repült volna át a lány fülén, Caroline felállt, megkereste Tom-ot a házban, majd görcsösen megölelte. Az ölelés csak akkor ért véget, mikor a bejárati ajtó kinyílt, és Kate lépett be rajta.
-Szia, kicsim. -köszönt Kate Tom-nak és egy apró csókot nyomott a fiú szájára.
-Tom, mi folyik itt? -kérdezte Caroline halkan.
-Figyelj, jobb ha most lelépsz egy kicsit. -válaszolt Tom.
-De nekem azt mondtad...
-Menj innen. Most.
Caroline idegesen berohant Bill-hez, Tom pedig magához ölelte Kate-et.
-Hiányoztál. -súgta a lány fülébe.
-Te is, tigrisem. -simogatta meg Tom arcát Kate.
Bill szobájában ezalatt Caroline zokogva fújt el egy papírzsebkendő-csomagot, és táblástul ette az étcsokoládét bánatában.
-És...és azt, mondta, húzzak el! -sírta a lány, majd ismét kifújta az orrát.
Bill támogatóan a hátát dörzsölte.
-Na, ne sírj. Biztos megmondja Kate-nek, hogy már veled van.
-Komolyan gondolod? -pillantott fel Caroline.
-Ami azt illeti...nem. De azt hittem ettől abbahagyod a sírást.
Caroline még jobban rázendített a zokogásra.
-Hogy kaphatnám vissza? Nekem ő kell!!! -üvöltözte két orrfújás között.
-Na idefigyelj... -súgta Bill. -Ha abbahagyod ezt a fülsüketítő lármát, elmondom, hogy kapd vissza.
-Jó... -tette le a lány az étcsokoládét egy harapás után.
  "Azt mondta, játsszuk el, hogy én és ő járunk. Hogy féltékennyé tegyük Tom-ot. Tudtam, hogy ez lehetetlen, hiszen Kate mellei sokkal nagyobbak, az arca is szebb, magasabb, idősebb és érettebb mint én. Hiszen ő huszonegy éves, én pedig...hagyjuk. Végül beleegyeztem a tervbe, mondván, hogy úgy sincs más választásom."
-Mi lenne, ha holnap kilátogatnánk a strandra? -javasolta ebéd közben Bill.
-Szétszednek. Amilyen vadító vagyok... -válaszolta Tom, majd újabb villányi tésztával tömte meg a száját.
Válaszként Kate szimplán fejbevágta egy merőkanállal, majd Tom helyett beszélt:
-Jó ötlet. -bólintott.
  "Mikor fejbevágta Tom-ot a merőkanállal, annak ellenére, hogy Tom tényleg egy paraszt, fel akartam állni, hogy felképeljem a csajt."
A délután TV-nézéssel telt, majd éjjel Bill és Caroline egy ágyban virrasztottak még éjfélkor is.
-Alszol? -kérdezte Bill.
-Nem.
-Ne aggódj, minden rendbejön.
-Bár úgy lenne.
-Nézz a szemembe.
A lány mélyen Bill szemeibe nézett.
-Hiszel nekem?
-Hiszek. -bólintott Caroline, majd egymásba kapaszkodva heves csókba kezdtek.
-Ah, Bill... -harapdálta az alsó ajkát Caroline.
Bill épp a lány felsőjét hámozta le, mikor a jelenetnek vége szakadt.
-Bill, kérlek ne.
A fiú csalódottan huppant le Caroline-ról.
-Sajnálom.
  "Nagyon jól csókolt. Szívesen kipróbáltam volna vele is a szexet, de elvégre nem kurva vagyok. Ha nem feküdtem volna le Tom-mal, engedtem volna neki, viszont most biztosan azt hiszi, hogy vele van bajom. Remélem nem bántottam meg."
A strandra való készülődés egy örökkévalóságig tartott, körülbelül délben indultak el, és délután egykor már ott voltak. Tom és Kate azonnal kipróbálták az egymás mellkasáról való jégkrémevést, Tom-nak viszont akkor esett le az álla, mikor Caroline és Bill (ál)csókba kezdett.
-A pofám leszakad. -jegyezte meg, mire Kate pofonvágta.
-Igen, én fogom leszaggatni.
-Most ezt miért kaptam?
-Csak hogy tudd, ki a domináns fél. Jössz úszni?
-Megyek... -morogta Tom rövid gondolkodás után, majd bementek a nagyobb medencébe.
Bill és Caroline egy-egy napozóágyon barnították bőrüket.
-Esküszöm ez a kurva pofont érdemel. -szólalt meg monoton hangon Caroline.
-Szerintem még egész aranyos.
-Csak nem te is pofont kérsz? -ült fel a lány.
-Isten ments.
  "Pár perc múlva Tom és Kate kijöttek, majd egy-egy napozóágyon ők is helyet foglaltak. Tom mellém telepedett, ami nem volt igazán örvendezetes. Alig bírtam levenni róla a szemem. Bill bökdösött, hogy ne őt bámuljam állandóan, de kíváncsi voltam minden egyes, a hasán lefolyó vízcseppre. Ahogy félálomban napozott, a lassan fel-le emelkedő mellkasára tévedt a szemem. Mikor megnyalta a száját rutinszerűen, az volt a végpont. Azt hittem menten beléharapok. Bárhova. Bill viszont ezt nem hagyta, inkább javasolta, hogy mind menjünk be a vízbe egyet úszni."
A víz borzalmasan hideg volt, mindenki libabőrös lett, ám ez később elmúlt. Labdáztak és áztatták a bőrüket, ám Tom néha-néha a vállára vette Kate-et, és elhajította játékosan a medence mélyebbik részébe.
-Bill, te meg engem dobálj! -javasolta Caroline, Bill azonban nem lelkesedett az ötletért, a szája már lila volt, ezért úgy döntött, kimegy a medencéből, Kate pedig vele tartott.
Caroline és Tom a medencében maradtak. Pár percig némán néztek egymásra. A lány végül közelebb úszott, átkarolta Tom nyakát, és megcsókolták egymást.
-Milyen ízetlen a csók klóros vizes nyállal. -mosolygott Tom.
Caroline Tom vállát fogta, és néha-néha megsimogatta.
-Miért csinálod ezt? -kérdezte a lány.
-Mit?
-Kate szemébe hazudsz. Bár utálom őt, mégsem érdemli meg, hogy hazudj neki.
-De én nem hazudok neki...először is te csókoltál meg! És különben is, nem tudom ki játsza meg, hogy Bill a jelenlegi pasija...
-Elég volt... -karmolt Caroline Tom mellkasába, majd ellökte magától. -Mindig én vagyok a hibás, igaz?
-Nem ezt mondtam! -kiabált Tom, majd megérintette a lány vállát.
-Hagyj békén. -szólalt meg halkan Caroline, majd ő is elhagyta a medencét.
A nap tűzött, olyan forró volt a levegő, hogy alig maradt ember a medencék körüli füves részeken.
Bill és Kate napoztak, majd Caroline is csatlakozott hozzájuk.
-Hol van Tom? -kérdezte Kate.
-Bent maradt.
  "Pár pillanatig fontolóra vettem, hogy elárulom Tom-ot Kate-nek, végül azonban nem tettem. A csókját még mindig éreztem az ajkaimon, a vállamon pedig az érintését. Újra beszélni akartam vele, ám mikor újra visszamentünk a medencébe, nem volt ott."
-Biztos, hogy itt maradt? -kérdezte Bill.
-Igen. Teljesen biztos. -válaszolt Caroline, majd sokadjára is végigpásztázta a tömeget.
-Hová lett? -aggódott Kate.
Bill megnézte a WC-ben és a büféknél, Caroline a másik medencében, Kate pedig a harmadik medencében.
-Van eredmény? -kérdezte Bill.
-Nincs. -vágta rá a két lány.
-Én mindenesetre bemegyek fürdeni. -jelentette ki Bill.
-Én is megyek. -csatlakozott Kate, Caroline viszont a parton maradt.
WC-re indult, azonban a női retyó csordultig volt, így inkább a kicsit távolabbi, öreg, régi női WC-be ment. Amikor benyitott, az ajtó nagyot csapódott utána. A mosdóban vaksötét volt, csak bűzt lehetett érezni.
-Hahó. Van itt valaki? -kérdezte a lány ijedten.
-SEGÍ... -hallatszott egy hang, majd eltompult.
-Tom? Tom, hagyd ezt abba, egyáltalán nem vicces!
Majd hatalmas fájdalomüvöltés.

To be continued...

  "Sírtam. Ő már elaludt, nem hallott semmit, mellette pedig a párnába szorítva az arcomat, csak zokogtam. Tudtam, hogy most, miután már lefeküdtem vele, nem kellek majd neki. Ott feküdt. Tőlem alig pár centire. Megcsókolhattam volna. Megsimogathattam volna az arcát, beletúrhattam volna a hajába, édesen, jó reggelt kívánva felébreszthettem volna, átölelhettem volna, leránthattam volna róla a takarót, beszélhettem volna hozzá, de nem tettem. Lefeküdtem vele, és csak az az egy gondolat járt a fejemben, hogy pár óra és eldob magától. Miért csináltam?"
Reggel tízkor Caroline karikás szemekkel ült fel az ágyon.
-Tom, alszol?
Tom megfordult és egy apró csókot nyomott Caroline ajkára.
-Jó reggelt. -köszönt mosolyogva.
A lány visszamosolygott.
-Na, előkerült már Bill? -kérdezte Tom nyújtózkodva.
-Nem. És éppen ezért aggódok. Már hajnali egykor sem volt itthon. Hová mehetett?
-Megpróbálom felhívni. -morogta Tom álmosan, majd kikelt az ágyból, kezébe vette a mobilját és megcsörgette Bill-t. -Nem veszi fel. -állapította meg Tom apró gondolkodás után, majd Caroline kezébe nyomta a telefont.
-El fogsz hagyni?
-Ez most hogy jön ide? -terelte a szót Tom.
-Tom, lefeküdtünk. Ez annyit jelent, hogy a mi kapcsolatunknak ennyivel vége is?
-Milyen 'mi kapcsolatunknak'? Nem volt és nincs is köztünk semmi! Csak kipróbáltuk egymással a szexet, oké?
Caroline szemei benedvesedtek.
  "My eyes...they watered, and when I tried to speak I stuttered..."
-Ne mondd, hogy másra számítottál. -vonta fel a szemöldökét Tom.
A lány elfordult és Bill szobája felé vette az irányt, majd egy hangos ajtócsapódás kíséretében be is hatolt az imént említett területre.
Tom eg yhosszas reggeli és egy pár perces gondolkodás után úgy döntött, hogy megnyugtatja az összetört szívű lányt. Mikor benyitott Bill szobájába, a lány egy kövér férfi karjaiban volt, aki egy éles kést szegezett Caroline nyakának.
-Tom...segíts... -súgta sírva a rémült lány.
Tom egy percig nem bírt megszólalni, csak ijedten állt a szoba közepén.
-Azonnal engedje el! -szólalt meg végre kicsit ingerülten.
-Miért?
Tom nem mert harcba szállni a férfival, mivel az már látszólag is sokkal erősebbnek tűnt Tom-nál.
-Ha kell, hívom a rendőrséget.
-Ezzel? -mutatta fel a férfi Tom mobilját.
-A francba! -idegeskedett Tom. -Elég, mit akar tőlünk?
-Elsősorban pénzt és értékeket, majd a lányt is a másik mellé. -vezényelt a férfi.
-Milyen mási...na neee...magánál van Bill is, nemigaz? -nézett Tom szúrósan.
-Kussolj és szedd össze az értékeket, vagy felnyársalom a csajt!
Tom kissé idegesen kivette Bill szekrényéből az ott található, nem túl sok pénzt.
-Ennyi?! -nézett a férfi Tom-ra.
-A...a bankban tároljuk a pénzt.
A férfi ekkor kutakodni kezdett a szobában, Caroline-t pedig a földre lökte. Keresés közben a kést még mindig feléjük tartotta.
A lány sírva bújt Tom-hoz.
-Ne aggódj, kicsim. Nem lesz semmi baj. -dörzsölte Tom Caroline hátát.
-Mit akar tőlünk?
-Cssss. Ne félj. Ajj, Bill miért nem tart a szobájában fegyvert? -mérgelődött Tom.
-Meg fog ölni minket?
-Dehogy fog, neki csak a pénz kell.
-De nála van Bill...
Tom egy pillanatra elgondolkodott, majd a mobilját kirántotta a férfi zsebéből, és azonnal hívta a rendőrséget. A férfi azonnal gyorsabb volt, kirúgta Tom kezéből a telefont, ami a falhoz csattanva darabokra tört. A férfi az ajtót is bezárta, a kulcsot pedig kihajította az ablakon, majd kését Tomnak szegezte.
-Undorító kis féreg... -sziszegte a fogai közt. -Látom keményebb eszközökhöz kell folyamodnom. -mondta, majd előrántott egy apróbb pisztolyt. -Kötözd meg a srácot. -vágott egy kötélcsomót Caroline fejéhez.
-Soha! -kiabált Caroline.
-Hogy mondtad? -kérdezte az idegen ingerülten.
-Nem teszem meg!
A férfi idegesen mindent levert az egyik polcról, majd a DVD-lejátszóba tett egy lemezt.
-Ezt éjjel vettük fel. -mondta a férfi, majd a videó elindult.
Bill volt rajta bekötött szemmel, amint éppen pár nála sokkal nagyobb ember üti, ő pedig hasztalanul próbál védekezni.
Tom eltakarta Caroline szemét, majd elmosolyodott.
-Reméltem erre nem kerül majd sor. -vigyorgott Tom.
-Mit vigyorogsz? Mire nem kerül sor? Lövök beléd három golyót, aztán elhallgatsz!
-Neeem. Tudja, még ha nem is hasonlítunk egymásra a testvéremmel, van bennünk valami, ami nagyon közös. Tudja mi az? Mindketten szeretjük...
A férfi értetlenül nézett. -Mit?
-AZ ALKOHOLT! -üvöltötte Tom, és az egyik éjjeliszekrényen álló boros üveget a férfi arcába vágta, aki a jajveszékeléstől nem látta, merre menekült a két fiatal.
Tom és Caroline az ablakon keresztül távoztak, majd kézenfogva, lóhalálában a rendőrség felé vették az irányt.
-Erre biztosan nem követ! -kiabálta Tom, és bevezette a lányt egy egyirányú utcába.
-Nem bírom! -esett el Caroline az út közepén.
-Ne csináld cica, kelj fel! Kelj fel! -kiabált Tom, majd az ölébe vette a lányt.
Ekkor az őrült férfi az utca másik irányából fék nélkül közeledett egy fekete autóval.
-A francba... -csapott a földre Tom, majd felkapta a karjaiba Caroline-t, és úgy rohant tovább, közben segítségért üvöltött. Kétségbeesésében az egyik ház kertjébe ugrott Caroline-nal, az ott lakó házaspár pedig azonnal kihívta a rendőrséget.
Mikor a rendőrök kiértek, Caroline görcsösen Tom-ba csimpaszkodva zokogott tovább.
-Ne félj. Vége van. -vigasztalta.
-Majdnem megölt...
Ekkor az egyik rendőr sétált oda Tom-hoz.
-Minden rendben? -kérdezte.
-Elrabolta a testvéremet. Bill-t. Bill Kaulitz a neve. Nem tudjuk hová vitte.
-Majd az örsön kivallatjuk, ne aggódjatok, megtaláljuk.
-Rendben. Köszönjük. Ha bármi lenne, az én telóm összetört, hívják a barátnőmet.
  "Bár még mindig nagyon féltem, a 'barátnő' szó hallatán valami öröm szabadult fel bennem. Nagyon édesen csengett az a szó. Nem tudom, hogy komolyan gondolta-e, mindenesetre nagyon jól esett."
-Most menjetek haza. Ha bármi fejlemény van, azonnal hívunk. -mondta a rendőr, majd az egyik autóba szállva távozott.
  "Hazamentünk. Bár Tom karjai közt megnyugodtam, kihasználtam az alkalmat, és nem is akartam az öleléséből kimászni egy pillanatra se. Az ágyra feküdtünk."
-Nem foglak. -szólalt meg Tom.
-Mi? -nézett fel rá még könnytől csillogó szemmel Caroline.
-Nem foglak elhagyni.
Caroline mosolyogva a fiúhoz bújt.
-Szeretlek. -súgta.
-Én is szeretlek.
-Ugye Bill is előkerül?
Tom hallgatott.
-Ugye ő is előkerül?
-Mi? Ja...ööö...persze, igen, ő is elő fog kerülni. Igen. Biztosan. Csak nem min...
-Csak nem mindegy, hogy élve, vagy csak a holtteste, igaz? Ezt akartad mondani.
-Nem. Élve fog előkerülni.

To be continued...

  "Halálfélelmet éreztem. Bár Tom ott állt mellettem, tudtam, hogy ő sem képes eloltani a tüzet. Nem tudtuk elhinni, hogy negyed óra alatt a teljes kórház kiürült és minket nem is vettek észre. Arra gondoltunk, talán a kórház másik felében, a vészkijáratnál gyülekeznek az emberek. Mikor elindultunk, az utunkat állta a lángtenger. Egy pillanatig haboztunk, közben erősen csimpaszkodtam Tom karjába, majd megláttam az arcán egyfajta kétségbeesett arckifejezést, ami elkezdett nyugtalanítani. Poroltóval sem sikerült eloltani a tüzet, így a lépcsők felé vettük az irányt, hátha az egyik emeleten találunk telefont amit használhatunk. A mai jelszó: Tűz és jég."
-Gyorsan a lépcsőkhöz! -ragadta meg Caroline karját Tom.
-Minek mennénk a lépcsőkhöz? Bármikor leszakadhatnak! -pánikolt a kétségbeesett lány.
-Ha találunk az egyik kiürült szobában valami mobilt, hívhatunk segítséget.
-Meg fogunk halni!
-Nem. Higyj nekem. Kijutunk.
Caroline sóhajtott, majd Tom felé nyújtotta a kezét.
-Rendben. -bólintott, majd a tőlük telhető leggyorsabb iramban az első emeletre rohantak.
-Tiéd a bal oldal, enyém a jobb! -kiabált Tom kissé ugrándozva, a leomló vakolatdarabok miatt.
A folyosó végén újra megálltak egy percre.
-Semmi! Semmit nem találtam! -rázta a fejét Caroline, majd felrohantak a második emeletre.
A 276-os szobában Tom talált egy ócska mobiltelefont, amivel rögtön hívta a tűzoltókat. Caroline is megérkezett Tom mellé pár perc múlva. A folyosón egyre melegebb volt, és egyre nagyobb kődarabok omlottak le a mennyezetről.
-Mindjárt itt lesznek. -szorította magához a lányt Tom, aki kissé könnyezve és remegve, behunyt szemmel fogadta a gyengéd ölelést.
-Itt nem vagyunk biztonságban. -folytatta Tom. -Vissza kell mennünk a kijárathoz! -kiabálta, majd elindult.
-Ne! -üvöltött utána Caroline. -Kérlek! Megtalálnak minket! Azt ígérted.
A következő pillanatban egy csapat tűzoltó érkezett meg a folyosóra akik a két ijedt fiatallal kifutottak az égő épületből.
Bill is ott állt az egyik rendőrautó mellett, az aggódástól már majdnem elájulva, és szemfestéke is apró mértékben elkenődött. Mikor megpillantotta testvérét és Caroline-t, megkönnyebbülten rohant hozzájuk.
-Minden rendben? -ölelte meg testvérét.
-Mit gondolsz? A nap hőse vagyok. -vágott diadalmas arckifejezést Tom.
-Miért is? Amúgy pedig kis híján meghaltál és még tudsz viccelődni?
  "És tényleg tudott viccelődni. Jólesett, hogy míg Bill-el beszélt, jobb karjával átkarolt, és néha-néha rámpillantott. Nem mertem megszólalni."
-Jobb lenne, ha most mind hazamennénk. -javasolta Caroline.
  "Hazavitt minket az egyik rendőr, ennek örültem. Viszont még mindig nem értettem Tom mondatát, miszerint nincs többé Kate, csak én. Nem mertem rákérdezni. Inkább hallgattam."
-Ki mellett akarsz ma aludni? -kérdezte Bill Caroline-tól miután hazaértek.
-Azt hiszem, hogy... -egy pillanatra Tom-ra nézett- ...melletted, Bill.
Tom kicsit meglepően nézett a lányra, majd a szobája felé vette az útját.
-Örülök, hogy semmi komoly bajotok nincs. -sóhajtott Bill.
-Nekem kicsit vérzett a homlokom, de azóta elállt.
-Vérzett a homlokod? Akkor ezért vagy ilyen hülye! Itt volt az alkalom, hogy Tom-mal éjszakázz!
-Ajj, tudom, de...még élnek bennem Thomy szavai. Hogy neki nincs igaz szerelme, csak meghágja a lányokat és lapátra teszi őket. Féltem, hogy ha már ma bekövetkezik ez, akkor...
-Értem. -vágott közbe Bill. -Rendben, végülis igazad van. De ha éjjel meggondolnád magad, nyugodtan menj át hozzá. Szerintem örülne neked. Vagy nem...
  "Még órákig elbeszélgettünk. Bill kedves társaság, viszont ő számomra inkább csak olyan, mint egy jó hallgatóság aki meghallgat és elmondja a véleményét. Tom viszont kétszínű. Tudom, hogy nem az az igazi arca amit nekem mutat, de mégis élvezem. Én akarom lerántani róla a leplet, és meg akarom ismerni, hogy milyen valójában. És szerintem ő is ezt akarja."
Éjjel Caroline álmatlanul feküdt Bill mellett.
-Nem tudok aludni. -súgta a lány.
Bill nem válaszolt.
-Hallod?
-Hallom. -nyögte a fiú álmosan.
-Nagy baj lenne, ha...
-Menj csak. -intett Bill oda sem nézve, Caroline pedig felállt és halkan átsétált Tom szobájába.
Tom már aludt, Caroline pedig halkan a fiú karjaiba préselve magátt, befeküdt mellé.
-Szia. -suttogta Tom. -Nem úgy volt, hogy Bill-el alszol?
-Változott a terv. Mindkettőtökkel alszok.
-Gruppenben akarod nyomatni?
-Mi?! Fuj, dehogy! Ajj, olyan hülye vagy. -vigyorgott Caroline. -Amúgy meg...
-Amúgy meg?
-Kösz, hogy ma megmentettél.
-Semmiség.
-Azt mondtad, nincs többé Kate, csak...csak én.
-Igen.
-Ez mit akart jelenteni?
-Nincs többé Kate. Legalábbis egy hónapig. Turnézik.
-És utána? Utána mi lesz?
-Addig úgyis sza...vagyis majd elintézem.
-Értem... -ült fel Caroline csalódottan.
-Naaa. Mi a baj? -vette elő Tom csábos mosolyát.
-Nem szeretsz. Csak...le akarsz fektetni.
-Éééén? Óóó, az Bill. Ő szokott mindenkivel lepedőt gyűrni!
-Elég. Nem vagyok képes tovább hallgatni a hazugságaidat! Szeretsz, vagy sem?
Tom lehajtotta a fejét.
-Máris sejtettem. -bólintott csalódottan Caroline, majd visszament Bill szobájába, ahol nem volt senki.
A lány körüljárta a házat.
-Bill! Itt vagy? Hahó! Bill!
Pár percnyi hasztalan keresés után Caroline kénytelen volt visszamenni Tom-hoz.
-Tom, nem találom Bill-t sehol.
-Talán WC-n van.
-Néztem.
-Akkor boltba ment.
-Éjjel fél egykor?
-Akkor elrabolták a bugyimanók, nem érdekel! Hagyj aludni! Hess!
-Nem Tom! Nem hagylak! Addig fogok itt lenni míg... -kezdett bele a lány, majd rávetette magát Tom-ra, és heves csókolózásba kezdtek. A lány ruhaneműi hamar a földre kerültek, ahogyan Tom boxere is, és a hűtő jégkocka-tartalékai is Tom hasán landoltak, melyeket Caroline lassan elszopogatva elfogyasztott a fiú hasáról.
  "És megtörtént."

To be continued...

  "Odaköltöztem. A csajtól még most is herótot kapok, de Billtől, akivel időközben egész jól kijöttem, megengedte, hogy vele menjek meglátogatni Tomot a kórházba, aki látszólag (sajnos csak látszólag) örült a látogatásomnak. Elmondtam neki, hogy tetszik, erre kivágott, hogy a szerelme útját állom. Nem mintha annyira szerelmes lenne...Bill szerint csak a szex érdekli, és hát Kate-nek megvannak a kannái, könnyen lehet, hogy igaza van. Thomy egy időre elment meglátogatni a szüleit Dániába, nekem nem fog hiányozni, dehát kinek a pap, kinek a papné. Apu tényleg lelépett, anyu pedig jól tudta, hogy ez lesz, mert rámtelefonált, hogy ne aggódjak, küldi a pénzt, hogy eltartsam magam, vagy azonnal menjek haza. Ha már beleestem egy híres és helyes testvérpár ölébe, nem akarok egyhamar kiszállni onnan.
A mai jelszó: Liftakna. Hogy miért?"
-Ma bemehetnél Tomhoz egyedül. -javasolta Bill Caroline-nak odafigyelésnek egyáltalán nem nevezhető cselekedet közben, ugyanis a Jóbarátokat leste a TV-ben.
-Kétlem. Kivág.
-Ma kell hazajönnie. Nekem interjúm van délután, Kate pedig fogalmam sincs merre ment. Te költöztél ide, a felelősségen is osztoznunk kell.
-Jó...oké. Elmegyek érte.
-Kösz. Holnapra azt terveztem, hogy elmegyünk kirándulni.
-Kirándulni...TE? Alig ismerlek de azóta egy percet sem voltál képes a szabadban tölteni.
-Számít az? Tommal sátrazhatsz.
-Mi vagy te, kerítőnő csak lompossal?
-Én csak azt próbálom megszerezni Tomnak, ami jár neki.
-Engem?
Bill némán bólintott.
-Én járok neki?
-Végülis félig megmentetted az életét.
-Hmm...igaz. Felemlegethetem neki?
-Inkább ne. Négyre menj be érte. -magyarázott Bill öltözködés közben- Nekem lassan indulnom kell.
  "Azt mondta menjek be hozzá én és hozzam haza Tomot. Aztán elhúzta a csíkot. Délután négykor becammogtam a kórházba, de sehogy sem akart ezembe jutni, melyik szobában volt. Lerohadt a lábam mire rájöttem, a tizenhatodik emeleten pihenget. Ez volt az első rossz dolog, a másik, hogy nem örült nekem."
-Szia. Összepakoltál? -kérdezte Caroline.
-Kellett volna?
-Igen. Ma jössz haza.
-Veled? Bill azt mondta, ő jön.
-De ő nem jött.
-Hazudott.
-Nem, csak...interjúra kellett mennie.
-Veled nem megyek.
-IDEFIGYELJ TOM KAULITZ!
Tom felvont szemöldökökkel bámulta a lányt.
-Valami baj van? -kérdezte higgadtan.
-Tom, én csak csinálom amire megkértek. Most összepakoltál, vagy sem?
-Összepakoltam.
-Akkor mit olvasgatsz még?
-Még csak most értem Maya Gold-hoz.
Caroline megragadta az újságot és kivágta az ablakon.
-Barátnőd van, te meg pornólapot olvasol?
-Mit árt a változatosság...
  "Egy örökkévalóságig tartott míg kikecmergett az ágyból és elindulhattunk."
Caroline elindult a lépcső felé.
-Hová mész? Lifttel megyünk. -szólalt meg Tom.
-Nem. Gyalog megyünk.
-Lift.
-Lábbusz.
-Lift.
-Ajjj, rendben! -duzzogott a lány, majd beszálltak a liftbe. -Te lusta dög... -sziszegte Caroline.
A lift lassan elindult, de nem szóltak egymáshoz egy szót sem. A tizenegyedik emelet tájékán egy nagy dörrenéssel a lift megállt.
-Mi történt? -kérdezte ijedten a lány.
-Úgy tűnik megálltunk.
-Úgy tűnik?! De én klausztrofóbiás vagyok!!!
-Nyugi. Biztos karbantartás. Mindjárt elindulunk biztosan.
A lift valóban elindult szélsebesen, és a hetedik emeletnél ismét megakadt, Caroline pedig beverte a fejét.
-Na jó. Ezek nem viccelnek. -szólalt meg Tom. -Jól vagy?
-Vérzik a homlokom.
-Ne aggódj. Biztosan észrevették, hogy megakadtunk és jön mindjárt valami karbantartó.
-Tom, inkább próbáljunk meg kijutni! Ha a földszintig zuhanunk itt fogunk darabokra loccsanni ebben a rohadt konzervdobozban!
-És mit akarsz tőlem, mit csináljak?! -üvöltött Tom.
-CSÓKOLJ MEG.
  "Megtette. Megcsókolt. Nagyon jól csókolt. Istenien csókolt."
A csók végén Tom elpirulva húzta el a fejét.
-Bocs.
-Nem. Én mondtam. Bocs.
Némán üldögéltek. Már fél órája megakadtak.
-Szerinted valaha észreveszik, hogy megakadtunk? -kérdezte Caroline ijedten.
-Nem tudom.
Ekkor a tűzriadó hangja szólalt meg és a hangosbemondót is aktiválták.
  "Kérünk minden beteget, látogatót és kollégát, hogy fáradjanak a vészkijárathoz."
-Tom mi történik itt? -betegeskedett Caroline.
-Hagyj már békén! Honnan a p.csából tudnám?!
Caroline magához szorította Tomot.
-Ha megdöglök, akkor már te is jössz velem!
-Ez biztató...
További negyed óra telt el a lift ajtaja pedig végre kinyílt.
-Hé, ez kinyílt. -állapította meg Caroline.
-Akkor nyomás kifelé.
Elindultak a kijárat felé, az azonban zárva volt.
-A francba. Ezek bezártak minket. Azt mondtad észreveszik, hogy bent ragadtunk!
-Van annál nagyobb bajunk is. -bökött Tom a kórház másik felében uralkodó lángtengerre.
Caroline kissé bepánikolt.
-ENGEDJENEK KI! ÁÁÁÁÁÁ!
-Szerinted így meghallanak?!
-Én legalább próbálkozok! Te miért nem?
-Nekem odakint nincs SEMMI!
-Dehogynem, ott van neked Kate, meg...
-Nincs több Kate. Már csak te vagy.

To be continued...

  "Azt mondta keressem meg Kate-t. Hülye lettem volna. Thomy-t kidobtam a házból, majd az erkélyen sütkéreztem. Elgondolkodtam, hogy Kate valóban nagyon jól néz ki, öntudatos és egyedi a stílusa is. Még aznap elmentem a fodrászhoz feketére festetni a hajamat, kancsal denevéres műkörmöket ragasztottam fel, és vettem pár új cuccot a belvárosban 180 dollár értékben. Aznap bementem Tomhoz a kórházba, akinek Thomy már mindent elmesélt, úgyhogy finoman szólva kivágott. Nem kellenek nekem barátok. Megvagyok egyedül is. Ajj, miért vagyok ennyire nyomorult? Az ölembe esett egy jó esély, fantasztikus nyár, tengerpart, pálmák, és két srác. Pedig nem is én kértem. Azt akarom, hogy ez a nyár boldog legyen. Ahhoz pedig meg kell tennem valamit. A mai jelszó: Kill Miss Nash."
-Apa, jövő héten Kate Nash koncert lesz a városban. Elengedsz rá? -kérlelte apját Caroline.
-Ha van rá pénzed...
-Csak 30 dollár. Lééégyszi.
-A válaszom nem. Kaptál szülinapodra összesen 200 dollárt. Az hová lett?
-Ma elköltöttem. Magamra.
-Na igen. Ez az, amiről beszélni szeretnék veled. Nézd meg, hogy nézel ki. A stílusod felháborító.
-Nem miattad csináltam, elhiheted.
-De ilyen stílussal senki sem fog kedvelni téged! És ha a felfogásod is ilyen marad, akkor valószínűleg soha nem leszel sikeres!
  "You don't have to suck dick to succeed..."
-Leszarom! Elmehetek arra a koncertre, vagy sem?
-Menj. Ha van rá pénzed...
-Aaaaaajj! -morogta a lány dühösen és felbaktatott a szobájába. Az ajtót úgy bevágta, hogy berepedt a mennyezet.
  "Nem ad pénzt. Van 30 dollárom, de én Kate miatt nem adok ki lóvét."
Fél órányi unalom után Caroline apja nyitott be a szobába.
-Holnap elmegyek három napra. Velem jössz, vagy tudsz vigyázni magadra?
-Mit gondolsz?
-Akkor csomagolj.
-Úgyértem tudok vigyázni magamra.
  "Azt mondta itt fog hagyni három napra. Tudom, hogy vissza se jön. Sosem szeretett és anyát is megcsalta. Biztos talált magának új nőt, engem pedig itt hagy. Nincs szíve."
Csengettek.
Caroline lefutott, hogy ajtót nyisson. Thomy állt az ajtóban.
-Szia. Figyelj, nem akarsz kijönni velem lógni kicsit? -kérdezte a fiú kissé zavartan.
  "Hang out with you? I'd rather DIE!"
-Persze, mindjárt jövök.
Thomy türelmesen várt a lányra, aki negyed óra múlva megérkezett kiöltözve.
-Csak a parkba megyünk, nem az operabálba. -jegyezte meg a fiú.
-Baj, hogy nem szakadtan jövök?
  "I wish my smile was your favourite kind of smile, I wish that the way I dressed was your favourite kind of style."
Elsétáltak a parkba, ahol Caroline sóhajtozni kezdett.
-Mi az? -kérdezte Thomy érdeklődően.
-Figyelj. Te kivel laksz együtt?
-Tommal és a testvérével. Meg néha Kate is feljön. Mert?
-Az apám itt fog hagyni.
-Miért tenne ilyet?
-Anya figyelmeztetett, hogy még a vér szerinti apám sem volt jó ember, a nevelőapám pedig pláne nem az. Azt mondta, ha eljövök ide, itt fog hagyni. Először nem hittem neki, de...
-Értem. Szóval hozzánk akarsz költözni.
-Jöhettek ti is hozzám, mindegy, csak nem akarok egyedül lenni.
-De ez nem tiszta. És mi lesz veled? Miért töltöd itt a nyarat? Miért nem mész rögtön haza?
-Az a baj, hogy...kitűztem magamnak egy célt. Amit nem akarok neked elmondani. A nyáron megpróbálom ezt véghez vinni, és a nyár végén hazamegyek.
-Hát...én nem vagyok ellene az összeköltözésnek, de meg kell kérdezned a srácokat is.
-Azt hogy?
-Tom tesója, akit most hadd nevezzek Bill-nek, otthon lóg. Őt meggyőzheted, úgyis leszarja Tom véleményét.
-De én nem az ő véleményét aka...jó lesz. Oké, kérdezzük meg.
  "Semmi sem úgy alakul, ahogy elterveztem. Kiderült, hogy Tom még egy hétig fog lábadozni. Nem tudom hogy fogom kibírni."
-Hello Bill, megjöttünk. -köszönt Thomy a házba érve.
-JötteTEK?
-Ömmm...figyelj, van egy vendégünk.
-Igen, hallgatlak.
-Nos, ő itt Caroline.
  "Az a Bill aki mellesleg rettentően ismerős volt nekem, úgy bámult rám, mintha helyben megátkozott volna. Nem tudom mit hisz rólam, de biztos, hogy semmi jót."
-Thomy, hadd beszéljek veled egy kicsit. -kelt fel Bill az ágyról.
Ekkor egy hosszú barna hajú fiatal huszonéves lány csörtetett be a házba.
-Bebasztam a lábam hazafelé jövet, van itthon jég? Voltam Tom-nál, de a váróban a bacik közt sikerült bekrepálnom. -mondta a lány ledobálva a cuccait.
-Szervusz, Kate. -köszönt Bill az "idegennek".
-Kate? -bámult Caroline.
-Ömmm...Caroline, ő itt Kate. Kate Nash. Tom vele jár. -szólalt meg Thomy.
  "Úgy nézett ki mint valami részeg. Még jeget kért a bénaságáért. És szeplős is. Megszólalt, hogy túl jó kedve van, ezért bedöntött egy pohár citromlevet, majd savanyú képpel, de látszólag elégedetten bekapcsolta a TV-t. Nem lesz sokáig uralma ha én beköltözök. Amúgy a Billgyerek egész aranyos eddig, meglátjuk mi lesz a vége."

To be continued...

Idézetmagyarázatok:
"You don't have to suck dick to succeed..."
      --> "Nem kell szopnod, hogy sikeres legyél..."
"Hang out with you? I'd rather DIE!"
      --> "Hogy veled lógjak? Inkább MEGHALOK!"
"I wish my smile was your favourite kind of smile, I wish that the way I dressed was your favourite kind of style."
     --> "Bárcsak a mosolyom lenne a kedvenc mosolyod, bárcsak az öltözködésem lenne a kedvenc stílusod."

  "Caroline vagyok, tizenhat éves, SanFranciscoban élek. Imádom ezt a várost. Még éjjel is zsongás van, ráadásul imádom a pálmákat, az utcák pedig tele vannak velük. Szinte állandóan süt a nap. Az emberek többsége magas felhőkarcolók valamelyik emeletén lakik, vagy villákban, én személy szerint a Dreamer Street sarkán, a nevelőapám sárgára festett villájában tengetem a napjaimat. Ez most kivételes alkalom, hogy itt lehetek, a nevelőapám ugyanis itt dolgozik nyáron, és most először elhozott magával. Ha körül akarnám írni magam, átlagos lány vagyok tinédzserproblémákkal, mint a szerelem utáni folytonos hajsza, valamint nem vagyok egy magamutogató plázatöltelék, szeretem a hosszú ruhákat, a hullámos frizurákat, amilyen az enyém is. Barna hajjal és szemmel lettem megáldva, a szemhéjamat rendszerint kékes-feketére szoktam festeni, úgy gondolom ez jobban kiemeli a tekintetemet. Így tömören most ennyi. Ja, és a mai jelszó: Imádom San Francisco-t!"
  A piros falú szobába egy fiatal, harmincnyolc év körüli férfi nyitott be.
-Caroline, negyed óra múlva indulok, viszont ma végre nem fogsz unatkozni. Egy ismerősöm átküldte a fiát. Egy órán belül megérkezik, én viszont rohanok. -mondta halvány mosollyal a férfi.
-Rendben, apa. -válaszolt a lány kissé magába feledkezve, majd elterült a rózsaszín ágyon.
  A férfi távozott a szobából, Caroline pedig az ölébe nyomta a laptopját, és a MySpace-n lógott. Mint mindenki az ő korából. Negyed órányi pötyögés után újra elővette a naplóját, és előző bejegyzése alá írt pár hozzáfűznivaló gondolatot.
  "Apa nemrég nyitott be. Azt mondta, jön valami gyökér szórakoztatni. Kíváncsi leszek..." -majd csöngettek, Caroline pedig bevágta a naplót az ágy alá.
-Biztos az őrző-védőm... -jegyezte meg cinikusan.
  Lerohant az emeletről, majd kissé félve kinyitotta a magas, barna bejárati ajtót. Egy nem túl alacsony, de nem is túl magas, körülbelül 165 centi magas, szinte Caroline-nal egyidős, csokoládébarna szemű fiú állt az ajtóban, félhosszú fekete hajjal. A homloka véres volt, a karja pedig sáros.
-Segíts kérlek. -szólt a fiú ijedten, majd megragadta Caroline kezét.
-Engedj el!
-A barátom bajban van. Nagy bajban.
Caroline sóhajtott.
-Mi történt?
  "Aztán a fiú elrángatott valami hülye hotel mögé. Ott találtunk egy rasztahajú srácot, valami Tomot, aki egy autó alá szorult. Nem tudom, hogy a srác miért nem a mentőket hívta, de segítettem neki kihúzni a fiút az autóból. Elvittük a kórházba. Jaj, a legfontosabbat kifelejtettem. Az a Tom irtó jól nézett ki, még szétroncsolt arccal is. Azóta ezzel a fiúval, aki segítséget kért és szintén Tomnak hívják, azóta is jóba vagyok. A sérült Tom pedig továbbra is kórházban. Ha kiengedték, rámozdulok."
  Csengettek.
-Megyek! -kiabált Caroline és lesietett a földszintre.
-Ki az kicsim? -kérdezte a lány nevelőapja.
-Semmi, hozzám jöttek. Gyere be. -intett Caroline Tomnak, majd felrohantak a lány szobájába.
  Caroline betett Kate Nash-t, majd a zenét bömböltetve a csípőjét kezdte el forgatni a fiú előtt.
-Szereted Kate Nash-t? -kérdezte Tom.
-Igen. Miért? Te is bírod?
-Hogy bírom-e? Tom barátnője. Tök jófej.
  Caroline kihúzta a magnót és kivágta az ablakon.
-Ez...ezt miért kellett? -bámult Tom.
-Áh, már régi vacak volt.
-Látom, hogy valami nyomaszt. Elmondod?
-Zavar, hogy két Tom van. Te nem lehetnél inkább Thomy?
-Nekem teljesen mindegy, hogy hívsz. -tűrt el a fiú egy hajtincset a lány arcából.
-Ne. -húzta el fejét Caroline.
-Olyan savanyú vagy ma.
  "You said I must eat so many lemons...cuz I am so BITTAH'. Imádom ezt a számot."
-Csak...rossz az idő.
-Odakint 39 fok van.
-HAGYJ BÉKÉN! Kötekedni jöttél?
-Bocs, de te hívtál, hogy beszélni akarsz velem.
  Caroline az ablakhoz lépett.
-Sajnálom. Beleszerettem a haverodba. És most...ajj, akkora hülyének érzem magam.
  "Why are you being a dickhead for? Stop being a dickhead. Mindig ezt mondom magamnak, ha tudom, hogy barom voltam."
-Hadd mondjak neked valamit.
  Caroline a fiú mellé ült.
-Mondd nyugodtan. Figyelek. -bólintott a lány.
-SOHA nem fogsz járni a haverommal. Soha nem járt senkivel. Meghág és vége a kalandnak.
-De az előbb azt mondtad, van barátnője.
-Igen, mert Kate rájött, hogy kell rövid pórázra fogni. Ha legalább egy csókot akarsz Tomtól szex nélkül, azt ajánlom vedd fel Kate-tel a kapcsolatot.

Folytatjuk...

Idézetmagyarázatok:
"You said I must eat so many lemons...cuz I am so BITTAH'."
     -->"Azt mondtad biztosan sok citromot eszek...mert olyan savanyú vagyok."
"Why are you being a dickhead for? Stop being a dickhead."
     -->"Miért vagy ekkora f.szfej? Állj le azzal, hogy f.szfej vagy."